Távol álljon tőlem, hogy előre lebecsüljem a seleção soron következő ellenfelét – különösen az Izraelben mutatott produkció fényében –, de a címben feltett kérdésre egyértelműen azt kell válaszolnom: az a válogatott csapat, amelyiket kedd este két-három góllal fogja megverni Portugália. Ha nem, akkor elkezdhetünk fejeket követelni.
Az izraeli 3:3-ról most nagyvonalúan megfeledkeznék, de csak azért, mert terveink szerint a válogatott vb-selejtezős eredményeit majd a keddi mérkőzés után összevontan fogjuk tárgyalni. Így most csak annyit jegyeznék meg, hogy kurvára elegünk van már abból, hogy kedvenc luzitánjaink többnyire csak akkor kezdenek el valós tudásuknak megfelelően futballozni, amikor már nagyon ég a ház. Nos, Baku remek helynek tűnik a tűzoltáshoz.
Távol álljon tőlem, hogy előre lebecsüljem a seleção soron következő ellenfelét – különösen az Izraelben mutatott produkció fényében –, de a címben feltett kérdésre egyértelműen azt kell válaszolnom: az a válogatott csapat, amelyiket kedd este két-három góllal fogja megverni Portugália. Ha nem, akkor elkezdhetünk fejeket követelni.
Az izraeli 3:3-ról most nagyvonalúan megfeledkeznék, de csak azért, mert terveink szerint a válogatott vb-selejtezős eredményeit majd a keddi mérkőzés után összevontan fogjuk tárgyalni. Így most csak annyit jegyeznék meg, hogy kurvára elegünk van már abból, hogy kedvenc luzitánjaink többnyire csak akkor kezdenek el valós tudásuknak megfelelően futballozni, amikor már nagyon ég a ház. Nos, Baku remek helynek tűnik a tűzoltáshoz.
Az igaz, hogy Berti Vogts egész jól összerakta a helyiek által milli komandának mondott azeri nemzeti csapatot, viszont pont a portugálok voltak, akik eddig egyedüliként nagyobb vereséget tudtak mérni rájuk: szeptemberben 3:0-ra győztek Ronaldóék Bragában. Egyébként is kétarcú csapat Azerbajdzsán, hiszen amíg Moszkvában csak 1:0-ra kaptak ki, Izraellel pedig 1:1-et játszottak, addig pénteki mérkőzésükön csak egy gólnélküli döntetlenre voltak képesek Luxemburg legjobbjai ellen, egy februári felkészülési mérkőzésen pedig épphogycsak megverték 1:0-ra a világverőnek éppen nem mondható liechtensteini együttest. Ezek mellett még egy Észak-Írország elleni 1:1-es iksz szerepel a vb-selejtezős eredménylistájukon.
Az azerbajdzsáni keret nagy része egyébként az otthoni bajnokságból lett beválogatva, ami két okból nem meglepő. Az első az, hogy a látható fejlődés ellenére azért továbbra sem Azerbajdzsán a játékosmegfigyelők első számú célpontja. A másik pedig az, hogy a javuló gazdasági helyzet miatt (az ország sikere természetesen a kőolajának, illetve nagy valutatartalékainak köszönhető) a jobb helyi focisták nem is biztos, hogy feltétlenül külföldre vágynak. A négy légiós, Elhad Naziri (Petrolul Ploiești), Ruslan Abişov (Rubin), Cihan Özkara (Sivasspor) és Rüfət Dadaşov (Kaiserslautern II) Romániában, Oroszországban, Törökországban, illetve Németországban keresik kenyerüket. Igazából ők azok is, akikre talán a leginkább érdemes lesz majd odafigyelni, plusz Mahir Şükürovra a középpályán. A védelemben jó volna minél többször túljárni a 82 fellépésével válogatottsági rekorder Rəşad Sadıqov eszén, Kamran Ağayev kapusén meg aztán főleg. Az Izraelben lőtt három góllal például kiegyeznénk, de arról szó sem lehet, hogy megint annyit kapjunk. Leginkább egyet sem szeretnénk kapni, de a lényeg a győzelem.
Tehát magyar idő szerint kedden 18 órától Azerbajdzsán–Portugália. Nem akarunk meglepetést!
