Nem tudjuk mi történt pontosan, csak tippelgetjük az indítékokat, egy dolog azonban biztos: egy szurkolótársunkat örökre elvesztettük. A foci gyászol.
Nem tudjuk mi történt pontosan, csak tippelgetjük az indítékokat, egy dolog azonban biztos: egy szurkolótársunkat örökre elvesztettük. A foci gyászol.
!Az eset megítélése a hivatalos információk birtokában még változhat, az esetleges pontatlanságokért így előre is elnézést kérek!
Tegnap Braga-Porto meccset rendeztek a Portugál Kupában, amit hátrányból, de emberelőnyben fordítva meg is nyert a Braga 2-1-re. Este még enyhe kárörömtől megrészegülve hajtottam nyugovóra a fejem.
Akkor még nem sejtettem, hogy valami örökre megváltozott tegnap este. Nem csak egy 18 meccses veretlenségi széria szakadt meg, hanem a portugál foci tisztasága is bő egy héten belül másodszor szennyeződött be vérrel. Nem írtunk róla, de megdöbbenve vettük tudomásul, hogy Mesquita Alves, a Porto marketing igazgatója a Dragaoban öngyilkos lett. Nem nehéz egyből mocskos ügyekre gondolni, és sajnos ilyen szempontból a Benfica vagy a Sporting vezetőségében ugyanígy elszakadhatna egyszer a cérna, nyílt titok, hogy a törvény betűi szinte semmit sem számítanak a futballmaffiozó elitnek. A lapok magánéleti indítékot emlegetnek, a stadionban való öngyilkosság viszont erősen szimbolikus.
Tegnap azonban teljesen más történt: egy Braga-Porto szurkolói csetepatéban öten megsebesültek, és egy ember életét vesztette. A portugál hatóságok tagadják, hogy biztosan kijelenthető lenne, miszerint a verekedésben vesztette életét a bragai áldozat, azt azonban megerősítették, hogy a meccs előtt, a verekedés helyszínén találtak rá egy gyilkosság áldozatára. Sajnos nem kell komoly kriminológiai ismeret ahhoz, hogy megértsük, hogy minden bizonnyal a szurkolói brutalitás volt a halál oka, nem pedig a verekedéssel párhuzamosan zajlott egy rablógyilkosság az egyébként békés Bragában ugyanazokban az utcákban.
egy szív örökre megállt
A portugál hatóságok azonban félnek: míg korábban mindig megúszták haláleset nélkül, pár súlyosabb sebesülttel, addig most a csürhe túllőtt a célon. Azt hiszem, hogy 2011-ben a szervezett golflabdás dobálózás a Benfica-Porto előtt (akkor lett bajnok a Porto a Luzban), vagy akár a vasárnapi, szintén Braga-Porto bajnoki meccs előtti kődobálos merényletek is magukban hordozták a tragédia lehetőségét, most azonban bekövetkezett az amit valószínűleg maguk a portugál szervezett szurkolói élet tagjai sem akartak.
Az áldozat nevét, életkorát nem tudjuk, de nem ez a lényeg. Az értelmetlenség megértése a legfontosabb. Egy olyan Bragáról beszélünk, akik valójában nincsenek is túl hagyományos rivalizálásban a nagyokkal, hiszen a Porto-Benfica-Sporting háromszögnek van elég baja egymással, senkit nem érdekelne a pár jó szezont futó Braga. Ők azonban egyre jobban megtalálták identitásukat, egyre többet vesztettek a szimpatikus kiscsapat szerepéből, és most talán nem értik, hogy miért pont velük történik mindez.
Felületesen ismerve a portugál lelátói közeget úgy gondolom, hogy ez csak a véletlen műve (hogy pont egy Braga szurkolóval történt ez). Ahol tárgyakkal dobálóznak, és gyújtogatnak, ott bármikor előfordulhat egy ilyen eset. Sajnos most a legkíméletlenebb formában adta tudtunkra az élet, hogy az erőszak nem mehet tovább. Nem nyolc napon belül gyógyuló sebek keletkeztek, hanem egy örökre nyomot hagyó kráter a portugál futball szívében.