Olvasóinknak bizonyára feltűnt már, hogy blogunk (csodás) új fejlécet kapott, melyen a portugál futball nagyságait helyeztük el. Az alapötlet egyszerű volt: az öt bajnokcsapatból (Benfica, Porto, Sporting, Belenenses, Boavista), valamint a jelenlegi portugál bajnokság egyik legjobb és legsikeresebb csapatából (Braga) egy-egy meghatározó és karakteres játékost emelünk ki, hogy blogunkat díszítsék. Sokak azonban bizonyára nem ismerik, vagy inkább csak részben ismerik ezeket az arcokat. Ez az írás most nekik szól.
Az egyértelműség és a könnyű áttekinthetőség miatt balról jobbra kezdeném, így pedig első páciensünk Joaquim Manuel Sampaio da Silva.
Olvasóinknak bizonyára feltűnt már, hogy blogunk (csodás) új fejlécet kapott, melyen a portugál futball nagyságait helyeztük el. Az alapötlet egyszerű volt: az öt bajnokcsapatból (Benfica, Porto, Sporting, Belenenses, Boavista), valamint a jelenlegi portugál bajnokság egyik legjobb és legsikeresebb csapatából (Braga) egy-egy meghatározó és karakteres játékost emelünk ki, hogy blogunkat díszítsék. Sokak azonban bizonyára nem ismerik, vagy inkább csak részben ismerik ezeket az arcokat. Ez az írás most nekik szól.
Az egyértelműség és a könnyű áttekinthetőség miatt balról jobbra kezdeném, így pedig első páciensünk Joaquim Manuel Sampaio da Silva.
Ez a név sokak számára nem mond semmit, és ebben nincs is semmi meglepő, ugyanis a Braga és korábban a Benfica remek hálóőrét mindenki művésznevén, Quimként ismeri. A 36. életévét taposó 182 cm magas, 80 kg-ot nyomó kapus a Bragában kezdett el futballozni, és ott is mutatkozott be az 1994/1995-ös szezonban, rendkívül fiatalon, hiszen ezen a poszton ritkán mutatkoznak be 20 éves kor alatt a játékosok. Ez így történt a mára már legendássá vált hálóőrnél is, hiszen kezdővé csak három évvel később vált, hogy aztán 200 mérkőzésen keresztül védje még szeretett klubja kapuját a góltól.
Tette ezt annyira jól és megbízhatóan, hogy felfigyelt rá a Benfica is, amely leszerződtette őt. Nem sikerült azonban túl jól a kezdeti időszak Joaquim számára, hiszen először felváltva védett José Moreirával, majd mire kiharcolta a stabil kezdőcsapatot megsérült, így hosszú ideig a lelátóra szorult, de csak azért, hogy aztán még erősebben térjen vissza és az elkövetkező négy évben csak néha adja át helyét éppen aktuális társának. A Benficában összesen lehúzott hat éve alatt nyert két bajnokságot (első és utolsó évében, így keretbe foglalva teljesítményét), egy szuperkupát és két ligakupát. Utóbbi közül mindenképpen a 2009-es a legemlékezetesebb, hiszen alanyunk ekkor három tizenegyest is védett az ősi rivális Sporting Lisszabon ellen, oroszlánrészt vállalva a sikerből.
34 esztendősen visszatért nevelőegyesületébe, ahol azonban első évében csak nézőként volt jelen, hiszen egész évben sérült achillesével bajlódott. A visszavonulás helyett azonban visszatért, és ismét nem vallott szégyent, hiszen többek között neki köszönhetően szerezte meg a bronzérmet a Braga. Manapság is ott van a csapat keretében, igaz újra a kispadra kényszerült, de közel 37 évesen ez már nem szégyen.
Ami a válogatottat illeti, ott nem volt szerencsés, sőt kifejezetten balszerencsésnek mondhatja magát. Pedig jól kezdődött számára ez a karrier is: 24 évesen húzhatta először magára a címeres mezt, és Andorra ellen megúszta bekapott gól nélkül. A 2000-es EB-n azonban csak harmadik számú kapusként számoltak vele (igaz, csereként pályára lépett Németország ellen). 2002 lehetett volna az ideális esztendő a nagy dobásra, hiszen ő lett volna a VB-keret elsőszámú kapusa, ám ez elmaradt, mivel megbukott a doppingteszten. A későbbi világeseményekre is elkísérte a balszerencse: 2004-ben és 2006-ban ezt a tényezőt Ricardónak hívták, míg 2008-ban egy nappal az EB előtt sérült meg, így Nuno utazhatott helyette Svájcba, míg a 2010-es VB-re szintén nem utazhatott, hiszen az utolsó pillanatban Eduardónak szavazott bizalmat a szövetségi kapitány. A rutinos hálóőr (habár legnagyobb sikereit a Benficában érte el) a Braga élő legendájaként kerülhetett be blogunk arcai közé. De most a szavak helyett jöjjön egy jóval többet mondó videó teljesítményéről.
