Fontos meccset játszott ma a csapat és bátran kijelenthetjük: minden az eddig tervezettekhez hűen alakul. A lelkes dán csapat néha-néha megszorongatta képzettebb ellenfelét, de a végén minden a helyére került. Az Igazi cipőt pucol és a strandon tesped, Varela meg rántott húst kap, ez mind a hajtás után.

Fontos meccset játszott ma a csapat és bátran kijelenthetjük: minden az eddig tervezettekhez hűen alakul. A lelkes dán csapat néha-néha megszorongatta képzettebb ellenfelét, de a végén minden a helyére került. Az Igazi cipőt pucol és a strandon tesped, Varela meg rántott húst kap, ez mind a hajtás után.

Mi, portugál drukkerek a meccs előtt blöffből azt mondogattuk ismerőseinknek, hogy bizony kemény meccsre számítunk és nehéz lesz legyűrni a dánokat, miközben pontosan tisztában voltunk vele, hogy most már ki fog jönni a lépés.

Ehhez képest a meccs elején nem igazán látszott, hogy kinek fontosabb a győzelem, kb. 10 percig a dánok jöttek jobban, de szerencsére helyzetekig nem jutottak, Ronaldoék viszont nem igazán szaggatták az istrángot.

Aztán szépen lassan ébredeztek a portugálok is, a 15. perc után egyre többször tudott felállni a csapat a dán térfélen, aztán kezdődött a körbe-körbe adogatás. A németek elleni meccsről sokan megírták, hogy nem igazán volt egy kreatív, szervező középpályás a csapatban, akik voltak, azok inkább a védekezéshez, labdaszerzéshez értenek, emiatt nem volt, aki eljuttassa Ronaldoéknak a labdát. Illetve neki és Naninak még csak-csak, de Postiga teljesen észrevehetetlen volt. A kezdőn most sem változtatott Bento, viszont most sokkal közelebb játszhatott a csapat az ellenfél kapujához, a dánok eléggé visszahúzódtak, így ez a gond némileg megoldódott.

Pepe gólja jókor jött, illetve nem is az időzítés volt a jó, hanem az, hogy a portugálok szereztek vezetést, mert így a dánok nem játszhatták azt, amit Hollandia ellen, jobban ki kellett jönniük, a portugál meg pont azt játszhatták, amit elvileg szeretnek: visszaállni kissé, hogy aztán kontrákból veszélyeztessenek. Szerencsére most Nani is jól ment és azt csinálta, amihez ért: egész meccsen jól játszott, sokat mozgott, jobbnál-jobb labdákat adott, elsősorban középre, Postigának, így már ő is jobban élt, mint az első meccsen; úgy látszik a dánoknak nem volt használt éticsigájuk...

A félidő végén nagyon nem kellett volna bekapni azt a buta gólt, de Patrício is igazolta azt a tézist, hogy nem létezik jó portugál kapus: először elindul az ívelésre, aztán megtorpan, így még a középen érkező Bendtnerről is lemarad...

Azt, hogy a második félidő unalmas tili-tolival fog eltelni, a félhülyévé részegedett dán szurkolók is előre tudták. A portugáloknak nem kellett különösebben sietni, szépen berendezkedtek a kontrákra, amihez amúgy is értenek elvileg, a dánok meg csak gyűrték őket, helyzet nélkül. De azért volt vagy tíz olyan perc ebben a félidőben is, amikor igencsak meleg volt az a bacalhau, iszonyatosan jöttek ezek a light-vikingek. A góljuk is igazából teljesen megérdemelt és szinte várható volt, szerencsére ezzel csak annyit értek el, hogy pár percre megugrott a portói borok fogyasztása, a jelentések szerint pár ezer hektóval legurítottak Portugáliában, illetve Funchalban (az Madeira fővárosa, ott született Az Igazi) egy furcsa, zselézett bábut égettek az emberek.

Aki azonban értő szemmel nézte a meccset, láthatta már Varela becserélésénél, hogy bizony a portugáloké lesz itt az utolsó szó, nincs az az Isten, hogy ebből a csoportból ne jussanak tovább. Varela nem hiába játszik Portugália legjobb csapatában, ilyen trükkös, luftnak álcázott labdalevételt csak ott tanítanak, a lövése pontos és gyilkos, mint egy lézerágyú, le is törte vele a vikingek szarvát.

Az Igazi

Van itt egy rovatunk a blogon, a címe: Az Igazi Ronaldo berúgná. A mai meccs után viszont lehet, hogy át kéne nevezni Az Igazi Ronaldo berúgna-ra, mert én súlyosan leinnám magam, ha két ekkora, 150%-os ziccert is kihagynék egy amúgy igen fontos meccsen. Szerencsére beszéltem vele a meccs előtt, még a tengerparton lazít, azt mondta, elég, ha csak a kieséses szakaszra száll be, addig elküldte maga helyett az éppen ráérő ikertesóját. Meg lehet ismerni, az ikertesó a másik irányba zselézi a haját.

Ettől függetlenül ma talán aktívabb volt, mint a németek ellen, sokszor ment vissza labdákért és volt néhány jó passza is, na meg pár igazi terpeszt is láthattunk tőle. Ez persze még picsafüst és nem lennék meglepve, ha ma ő mosná le Varela cipőjét, amúgy köszönetképpen, esetleg a közös vacsoránál nekiadná a rántotthúsát. De nem is piszkáljuk tovább őzseléségét, épp elég neki, hogy a külön rovata átmenetileg hitelét vesztette.

Kicsit távolabb tekintve és egyben a címre visszautalva, kijelenthetjük, hogy eddig minden a terv szerint alakul: a németektől ki lehet kapni, erre igazából mindenki számított, bőven elég, ha a döntőben kapnak ki a portugáloktól. A dánokat viszont már meg kellett csapni és ez sikerült is, sőt, még arra is volt energiája a csapatnak, hogy szemét módon elhúzza előttük a mézesmadzagot, mielőtt megnyernék a meccset. Legközelebb pedig már csak a hollandokat kéne megverni, de talán még a döntetlen is elég lehet, ez pedig sose jelentett akadályt.