Elérkeztünk a blogunk arcait bemutató sorozatunk utolsó részéhez. Ma a Boavista aranycsapatának mesterlövészét, Elpídio Silvát mutatjuk be az olvasóknak.

Elpídio Pereira da Silva Filho 1975. július 19-én látta meg a napvilágot Brazíliában, azon belül Paraíba állam Campina Grande nevű városában. Az Atlético Mineiro utánpótlásképzéséből kikerülve hamar légióskodásra adta a fejét: 1997-ben, 22 évesen Japánba szerződött, a Kashiwa Reysolhoz. Bár átlagosan majdnem minden második mérkőzésén gólt szerzett, nem időzött sokat a felkelő nap országában és egy év múlva engedett a Braga hívó szavának. Portugáliába érkezése után karrierje legszebb évei vártak rá.

Elérkeztünk a blogunk arcait bemutató sorozatunk utolsó részéhez. Ma a Boavista aranycsapatának mesterlövészét, Elpídio Silvát mutatjuk be az olvasóknak.

Elpídio Pereira da Silva Filho 1975. július 19-én látta meg a napvilágot Brazíliában, azon belül Paraíba állam Campina Grande nevű városában. Az Atlético Mineiro utánpótlásképzéséből kikerülve hamar légióskodásra adta a fejét: 1997-ben, 22 évesen Japánba szerződött, a Kashiwa Reysolhoz. Bár átlagosan majdnem minden második mérkőzésén gólt szerzett, nem időzött sokat a felkelő nap országában és egy év múlva engedett a Braga hívó szavának. Portugáliába érkezése után karrierje legszebb évei vártak rá.

Első bragai szezonjában mindjárt 16 gólig jutott a bajnokságban, a következő idényben viszont csak ötig. A nagy csapatot építő Boavista így is látott benne fantáziát és szerződtette a 2000/2001-es szezonra. Az a szezon különleges volt a luzitán futball történetében, ugyanis 55 évvel a Belenenses sikere után ismét új bajnokot avatott Portugália. A Boavista bajnoki címéhez 11 góllal járult hozzá Silva. A következő szezonban a sakkosok kipróbálhatták magukat a Bajnokok Ligájában, ahol nem is vallottak szégyent és bejutottak a második csoportkörbe. Eközben a bajnokságban kis híján címet védtek, végül be kellett érniük az ezüsttel. Silva a bajnokságban nyolc, a BL-ben négy gólt tett hozzá a csapat remek teljesítményéhez. A BL-szereplés során vált igazán ismertté jellegzetes gólöröme, ami után a szurkolóktól ki is érdemelte az "O Pistoleiro" becenevet. Utolsó Boavistánál eltöltött szezonja, a 2002/2003-as során tíz bajnoki találatig jutott, a csapatnak viszont nem ment, legalábbis odahaza, és csak a tizedik helyen fejezték be a portugál pontvadászatot a sakkosok. A nemzetközi porondon viszont megint nagyot alkottak, egészen az UEFA Kupa elődöntőjéig meneteltek.

Silva 2003 nyarán a Sporting kedvéért otthagyta a Boavistát (amely csapatnak ezzel egyidejűleg le is áldozott a szerencsecsillaga), ám a zöld-fehéreknél Liédson érkeztével hamarosan háttérbe szorult. A következő évet kölcsönben töltötte a Vitória Guimarãesnél, ahol 23 meccsen hét gólt szerzett. Miután a Sporting nem hosszabbította meg lejáró szerződését, Elpídio az angol Derby Countyhoz igazolt, ahol azonban erőnléti problémák miatt egy percet sem játszott. Ettől fogva már soha nem játszott olyan színvonalon, mint azelőtt. 2009-es visszavonulásáig megfordult még a brazil Corinthians Alagoano, a dél-koreai Suwon Bluewings, illetve a ciprusi Alki és AEK Larnaca csapatainál is.

Idén augusztusban sokakat meglepett azzal a kijelentésével, miszerint szívesen visszatérne a Boavistába, de a szakmai stáb végül nem szerződtette a most 37 éves volt közönségkedvencet. Pedig az egykori sikerei helyszínére szintén visszatért Petit, Fary és Frechaut mellett szép sort alkothatott volna…

Egy biztos, Elpídio Silvát, mint a klub egyik korszakos egyéniségét, mindig örömmel fogják viszontlátni a Boavista szurkolói az Estádio do Bessában.